JOBBIK MEGOLDÁS II.

 A Jobbik Magyarországért Mozgalom, Csemői szervezetének, önkormányzati programja

 

 A Jobbik Csemői szervezete 2010. évben, az önkormányzati választásokra lakossági fórumokon elhangzott alapkérdésekből felépített önkormányzati programot, cselekvési tervet dolgozott ki.

Az akkori programot elolvasva, azonnal feltűnik, hogy a 2010. évben megfogalmazott problémák ma is aktuálisak, vagyis az itt élők gondjait nem tudta megoldani a falu vezetése. A négy évvel ezelőtti programunk, egy leporolást követően ma is időszerű és alkalmazható.

Jelen programunkban most kissé leszűkítve újra közzé tesszük, dőlt betűvel jelezve a 2010. évi részeket.

 

Mezőgazdaság: A vidéki élet kulcsa ma is a mezőgazdaság. A vidéki munkalehetőségek határozzák meg a falvak fejlődését vagy elsorvadását. Ez még akkor is így van, ha naiv módon úgy gondoljuk, hogy a minket körülvevő városok biztosítanak megfelelő munkahelyeket a Csemőiek számára. Ez messze nincs így, sőt láthatóan csökkent a vidékiek „bejáróként” történő foglalkoztatása. A helyi mezőgazdasági kistermelés pedig gyengén teljesít. Ennek egyik okát abban látjuk, hogy a termelők nyersanyagot állítanak elő, melynek alacsony a felvásárlási ára. A feldolgozó valamint a kereskedő árrése magasabb és kockázata sincs. Így fordulhat elő, hogy a termelő saját munkája után kapott alacsony felvásárlási árából alig tud megélni, a termék fogyasztói ára pedig irreálisan magas lesz. Ennek megoldása a késztermék előállítás lehet.  Ez több helyi élőmunkát és magasabb bevételt jelent a gazdának. A helyi mezőgazdasági termelés ilyen irányú eltolása csökkenti a munkanélküliséget, emeli a jövedelmeket és nem utolsó sorban olyan értékeket, - gyakorlati tudást, tapasztalatot, hagyományokat ment át az utókornak, amit elődeink századok alatt gyűjtöttek össze. Ezt a struktúra váltást alapozhatja meg a szövetkezet létrehozása, mely számtalan piaci és adminisztratív segítséget tud nyújtani a termelőknek.

 

Mivel településünk alapvetően mezőgazdasági jellegű, így legfőbb termelő eszközünk a föld. Ez nem tőke, ez a létünk biztosítéka, dacára annak, hogy évtizedek óta rombolják mezőgazdasági és élelmiszertermelési hagyományainkat. Ennek egyetlen célja, hogy Európa szemétdombjaként, nálunk tudják értékesíteni mások maradékait.

            Sajnálattal tapasztaljuk, hogy még a külterületi tanyáknak is csak a töredéke termeli meg a saját szükségleteit fedező élelmiszereket. A többség azt mondja, hogy nem éri meg termelni. Ez egyrészt abból fakad, hogy olcsóbban meg tudja venni a rosszabb minőségű külföldi árut, másrészt, ha feleslege van, nem tudja értékesíteni csak mélyen ár alatt a spekulánsoknak. Ezek a reményt vesztett emberek, saját erőből felállni képtelenek. Nekik nem jelent megoldást, hogy valahol, egy távoli hivatalban valakik mindenhez értenek. Ezeket a tanyákat szó-szerint fel kell térképezni, ezeket az embereket személyesen meg kell keresni. El kell mondani nekik, hogy milyen lehetőségeik vannak, és segíteni kell őket a talpra állásban. Ezért cserébe, meg kell követelnünk részükről az együttműködést. Senki számára sem jelenthet magyarázatot a szegénység, arra hogy a közvetlen környezete gondozatlan, műveletlen.

A problémák kiküszöbölésében kívánunk segíteni egyrészt a gazdakör működésének visszaállításával, másrészt helyi információs irodavagy szövetkezeti rendszer létrehozásával.További célunk a közkonyhára való beszállítás a helyi termelők részéről. Törekvésünk a cserekereskedelem bevezetése, a helyi piac visszaállítása, és Magyar árutermelési és termékértékesítési láncba való beilleszkedés. (A Hangyaszövetkezet mintájára.)

            A helyi gazdakör elindításával lehetőség nyílik a gazdák közötti kommunikációra, kapcsolatok, kiépítésére, a mezőgazdaság korszerű ismereteinek elsajátítására.

            Sokszor okoz gondot, a termelő számára, hogy fejlesztene, de nem ért a pályázatokhoz, nem rendelkezik piaci kapcsolatokkal, nem él semmilyen korszerű lehetőséggel, egyszerűen szólva ő dolgozik, de nem üzletember. Ebben tud segíteni a helyi információs iroda vagy a szövetkezet. Az irodában, az önkormányzat által foglalkoztatott szakember áll a vállalkozók és gazdák rendelkezésére. Az egyszerű irodai szolgáltatásoktól, a piaci kapcsolatok közvetítéséig sokféle dologban tud segítséget nyújtani. Az önkormányzatnak fel kell vállalnia ezt a feladatot, mert csak így tudnak talpra állni a kistermelők.

A fejlődés egyik iránya mindenképpen a biotermékek súlyának növelése. A kártevők elleni küzdelemben nem elsősorban a drága vegyszeres védekezésre helyezzük a hangsúlyt, hanem a biológiai módszereket részesítjük előnyben. A sovány homoki termőföldön nem a mennyiség, hanem a minőség segíthet piaci előnyökhöz, ezért szorgalmazzuk az ökológiai minősítésű termékek bevezetését.

A mezőgazdasági koncepció részét kell, hogy képezze az éghajlati változások és a termőföld, valamint vízkészletének változása során átalakuló termelési környezet figyelembe vétele. Át kell gondolni, hogy a jelenlegi kultúrák helyett, az új viszonyokhoz jobban igazodó új kultúrák bevezetését szorgalmazzuk, vagy éppen visszatérve a hagyományos, nem agyon nemesített fajtákhoz, felélesszük a régit.

 Csemő jelenlegi mértékű erdőgazdálkodását valamint a késztermék előállítására való törekvést számításba véve, meglehetősen sok újrahasznosítható hulladék, biomassza állhat rendelkezésre. A bioenergia és más megújuló energiaforrások hasznosítása Csemőben egyszerűen nem létezik. Célunk, hogy lehetőség szerint a középületek energiaellátását biomassza, biogáz, napenergia, geotermikus vagy egyéb hasonló megújuló energiahordozókkal egészítsük ki.

 Közbiztonság: A falu élhető körülményeinek megtartása, javítása érdekében az emberek sokat tettek. Ezen eredményeket fenn kell tartani, ez a kötelességünk. Vannak emberek, akik építik 

településünket (ők a barátaink) és vannak, akik rombolják (ők az ellenségeink). Senki sem kényszeríthet rá, hogy az ellenségeinket támogassuk. Akik képtelenek beilleszkedni, számukra két lehetőség marad: vagy elköltöznek, vagy börtönbe vonulnak.

A rendvédelem négy alappillére: rendőrség a mezőőr, közterület felügyelő és a polgárőrség.

A rendőrség helyi körzeti megbízottakon, és a ceglédi kapitányság járőrszolgálatán keresztül képviselteti magát.

El kívánjuk érni, hogy a körzeti megbízottak közül, egy rendőr a nap bármely szakában elérhető legyen a településen. Amennyiben a körzeti megbízott személye, a lakosság véleménye szerint és a tapasztalatok alapján is alkalmatlan, kezdeményezzük a leváltását.

A külterületek biztonságának elengedhetetlen egysége a mezőőri szolgálat. Egy fő mezőőr rendszerbe állítását tervezzük önkormányzati forrásból. A közterület felügyelő szintén önkormányzati forrásból a belterületet felügyeli. A polgárőrség működését, szigorú elszámoltatás mellett, jelentős többlettámogatással fogjuk fenntartani. A hatékony működésük érdekében technikailag és anyagilag is több támogatásra számolhatnak.

Csemő utcáinak, köztereinek, épületeinek (házaink) védelme érdekében fejleszteni kívánjuk a térfigyelő rendszert.

 Szociális program: Országosan, de helyi szinten is nagy gondot okoz a népesség összetételének változása. Egyrészt az alacsony születésszám miatti öregedés, az aktívkorú és dolgozni akaró lakosság külföldi munkavállalása valamint a cigányság beilleszkedésre képtelen részének a népességrobbanása. Fő feladataink a népesség fogyásának megállítása, a munkanélküliség csökkentése, az egészséges és emberhez méltó élet lehetőségének biztosítása mindenki számára, aki tudomásul veszi, hogy neki is vannak kötelezettségei a közösséggel szemben, nem csak a közösségnek vannak kötelezettségei vele szemben.

            Fokozni kívánjuk a fiatal házasok részére biztosítandó építési telkek számát. Megfelelő kötelezettségek vállalása mellett, jelképes 1Ft.-os áron vásárolhatnak telket. A külterületen érvényben lévő helyi építési szabályzat szerinti 10.000 m²  minimális  földrészletre vonatkozó építési korlátozást megváltoztatjuk, mert jelenlegi formájában nem érte el a célját. A közbiztonság és a mezőgazdasági termelés helyreállítását követően megáll a tanyák elnéptelenedése, az elhagyott tanyák egy része valódi tulajdonosokkal, gazdákkal népesül be. Elejét kell vennünk a fiatalok elköltözésének, településünk elöregedésének.

            A népesség csökkenésének, az emberek anyagi és lelki leépülésének fő oka a munkanélküliség. Ennek enyhítésére szolgál a helyi mezőgazdaság talpra állítása, valamint a „vállalkozó” önkormányzatban rejlő foglalkoztatási lehetőségek. Célszerűen a településen végzett, vagy vállalkozóval végeztetett gépmunkát fel kell váltania az élőmunkának. A beruházások közül, előnybe kell részesíteni azokat, amelyek élőmunka igénye magas. Folyamatosan lehet karbantartani a dűlő utakat, szedni a szemetet, az elhanyagolt gazdátlan területeken gyűjteni a középületek fűtésére használható biomassza alapanyagát. Szociális közmunka keretében kívánjuk elősegíteni az egyedül élő nyugdíjasok kapcsolattartó és ellátó/támogató rendszerét. Az egyedül élő, időskorú embereket a lehetőségekhez mérten vissza kell integrálni a társadalmi életbe. Az önkormányzat tulajdonában lévő, 

mezőgazdasági termelésre alkalmas területek megművelése is kötelezettségünk. Itt az önkormányzat jelentős foglalkoztatóként is megjelenhet.

            Fontos célunk a szociális kártya bevezetése. Ennek lényege az, hogy a segélyezettnek és a családtámogatási rendszerből részesülőknek juttatott támogatást nem készpénzben viszi a postás, hanem heti rendszerességgel egy bankkártyán kerül jóváírásra. A kártyát kizárólag Csemőben és környékén fogadják el. A kártyával kizárólag a létfenntartáshoz szükséges termékeket és közüzemi számlákat lehet kiegyenlíteni. Dohányáru, alkohol stb. nem vásárolható vele. Így a szociális kártya eléri eredeti célját és a településen forgalmat generál, munkahelyet tart meg.

            Indokolt esetben, lehetőséget kell biztosítani a falubusz lakosságot közvetlenül szolgáló igénybevételére. Itt elsősorban az idősek és gyermekek szervezett szállítását kell megvalósítani. A Volánnal egyeztetést kell kezdeményezni, a buszjáratok idejéről és gyakoriságáról. Az orvosok létszámát vissza kell állítani három főre. Zöldhalomban be kell indítani a gyermekorvosi rendelést valamint rendelési időben a patikai szolgáltatást.

            Cigánykérdés: Ezt a kérdést Csemőben a Jobbikon kívül senki sem veti fel nyilvánosan. A háttérben mindig téma, de senki sem meri felvállalni, hogy őszintén beszéljen a magyar-cigány együttélésről. A települések ingatlanárainak egyik jelentős tényezője a helyi cigányság számaránya valamint a többségi társadalomba történő kulturális integrációjuk mértéke. A cigányságnak, szószólóik és különböző liberális „érdekvédőik” által megfogalmazott, mesterségesen gerjesztett félelmeik vannak a Jobbikkal szemben. Ezért szeretnénk tisztázni és világossá tenni a Jobbik álláspontját. A mi lelkiismeretünk és szándékaink tiszták. Szeretnénk normális, rendezett, szigorú, igazságos és világos viszonyok között együtt élni a hazai cigánysággal. Az féljen, akinek félnivalója van. Mindenképpen tisztázni kell, hogy a Jobbiknak egyetlen egy olyan javaslata nem volt és nem is lesz, amelyik különbséget tenne faji alapon magyar állampolgárok között. Vagyis a cigányságnak nem kell attól tartania, hogy leendő Jobbik-kormány idején rájuk hátrányos megkülönböztetés vár. Ami várja őket, az éppen az ellenkezője: a teljesen egyenlő viszonyok. Ahol nekik is tenni kell valamit a boldogulásukért, mert véleményünk szerint a többségi magyar társadalom már nagyon sokat tett anyagilag, politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is. Most rajtuk a sor.

Idősek otthona: Célunk egy olyan nonprofit önkormányzati fenntartású idősek otthona, amely elérhető áron (önköltségen) biztosítja az arra rászorulók ellátását.

 

Infrastruktúra: Mivel az infrastruktúra fejlettsége határozza meg életszínvonalunk, kényelmünk lehetséges mértékét, ennek megfelelően, a közbiztonság után, ebben a tárgykörben tapasztalható a legtöbb elégedetlenség. Csemő belterületi infrastruktúrája a térségben kiemelkedő. A külterületen azonban - leszámítva néhány szilárdburkolatú utat és az évtizedekkel ezelőtt kiépített, de elégtelen villany és szerény gáz hálózatot - gyakorlatilag alig létezik. Olyan szinten maradt magára a külterület, hogy az anyagi nehézségekkel nem magyarázható. Itt bizony súlyos mulasztásokat kell pótolni.

A dűlőutak karbantartását az év minden szakában biztosítani kell. Ebben rendelkezésünkre áll a ma még szociális ellátásokon tengődők népes tábora. Az utak téli karbantartását, helyben kell megoldani. A faluból induló hó eltakarítás nagyon lassú, és nem is kielégítő.

Meg kell oldani azoknak a dűlőknek a közvilágítását, ahol a népsűrűség ezt indokolja.

 Ifjúság, Oktatás, szabadidő

A fiatalok hiányos tudással, cél és példakép nélkül bolyonganak. Ez ellen az alábbiakat tűzzük ki célul:

A nevelési és oktatási intézményekben, életkortól függően, felhívjuk a gyermekek figyelmét az alkoholfogyasztás, a kábítószer használat, és az AIDS veszélyeire. Felkészítjük a pedofilokkal és más bűnelkövetőkkel szembeni magatartásra.

Szorgalmazzuk a helytörténeti ismeretek oktatását, és támogatjuk a hagyományőrző szakkörök létrejöttét.

 A multikultúrális értékrend helyett a Magyar nemzeti értékrend megerősítése a célunk. Gyermekeinket megismertetjük hazánk növény- és állatvilágával, és már óvodás koruktól kezdve azok tiszteletére neveljük őket. Különös hangsúlyt fektetünk a természetvédelem és a környezettudatos életmódra való nevelésre. Falun élő gyerekekről lévén szó, fontosnak tartjuk a háztartási ismeretek elsajátítását, valamint a gyakorló mintakert beindítását.

A valós rálátás érdekében felmérést kezdeményezünk fiataljaink körében, kultúrális, szabadidős és a sportolási igényeikről. Lehetőség szerint, támogatunk egy medence-építési projektet. Az iskolaközi szünetekben elfogadható alternatívát kívánunk nyújtani a diákok szabadidejének lekötésére. A nomád sátorozástól a közérdekű munka végzéséig sokféle lehetőséggel. (pl.: tanösvényépítés, gyümölcsszedés)

Összességében, megtartunk minden, jelenleg is jól működő programot valamint igyekszünk az ifjúság gyökereihez való kötődését erősíteni, tudatosítani bennük, hogy felelősséggel tartoznak a közösségért és a közösség is felelősséggel tartozik értük.

 Önkormányzat: Célunk egy életerős település, társadalmilag és gazdaságilag autonóm és önfenntartó, közbiztonságot nyújt és a környező tájjal egyensúlyban van.

A valóság azonban az, hogy teljesen más irányban haladunk. Sajnos a jelenlegi jogszabályi környezetben, vállalt feladatainkra csakis saját bevételeinket használhatjuk forrásként, kötelező feladataink teljes fedezetére pedig nem biztosított az állami normatíva. Ez a helyzet sajnos 2013-óta előre vetíthető és fokozatosan romlik. Ezzel nem számolt a település eddigi vezetése, pedig pontosan ez tette szükségessé a saját bevételek részarányának növelését, amelyet a „vállalkozó” önkormányzati koncepcióban látunk megvalósíthatónak. A pályázati rendszerekre alapozó fejlődési irány bizonytalan, politikai és személyes lobbik függvénye. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a pályázati forrásból megvalósuló projektek túlnyomó része túlszámlázott és magában hordozza a korrupciót.

A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni az önkormányzat gazdálkodásának nyilvánossá tételére.

Az új önkormányzati törvény a települések feladatává tette a közreműködést a közbiztonság biztosításában, ennek végrehajtása azonban elmaradt. Itt merül fel a közterület-felügyelet valamint a mezőőri szolgálat. (Nem a gazdák finanszírozásában.)

 

Gazdasági program

 

 A program célja:

• Az önkormányzat működési körébe tartozó alapfeladatok ellátásának biztosítása.
• Az önkormányzat által önként vállalt feladatok ellátásának biztosítása.
• A közösség vagyonával való gazdálkodás biztosítása, a jó gazda gondosságával.

 

A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése:

• Állami normatívák
• Helyi adóbevételek
• Vállalkozásból származó bevételek
• Működési és beruházási költségek optimalizálása

 

1. A meglévő helyi iparűzési és gépjárműadón túl újabb adók bevezetése nem célszerű. Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a gépjárműadó fizetési kötelezettséget tudjuk-e támogatni valamilyen formában.
2. A bevétel növekedését nem a közterhek növelésével, hanem vállalkozási tevékenység eredményével kívánjuk elérni. Meggyőződésünk, hogy nem lehet minden fejlesztést pályázatokra alapozni, szükséges lenne egy újabb lábon állnia az önkormányzatnak. Növelni kívánjuk az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld területeket, ezzel biztosítva bevételt, munkát valamint egészséges élelmiszereket a közétkeztetés számára.
3. 3.      A költségek tekintetében fontosnak tartjuk, hogy minden szükséges tételt igénybe vegyünk, de kizárólag a szükséges mennyiségben és minőségben. A közüzemi költségek csökkentésének érdekében alternatív energiahordozók és helyben termelt élelmiszerek felhasználását szorgalmazzuk.

 A koncepció

 

Céljaink megvalósításának érdekében több pénzre van szükségünk. A szükséges forrásokat, nem az adók és közterhek emelésével kívánjuk elérni. Szemléletünk alapja az, hogy nem spórolva kuporgatunk, hanem vállalkozási bevételeinket növeljük, további vállalkozásokat csalunk ide, ésszerű költségpolitikát folytatunk. A településen és környékén megrendelőként lépünk fel, beruházunk, munkát adunk, bért fizetünk, egyszóval mozgásba hozzuk a helyi gazdaságot.

 

Adópolitika: Támogatási rendszer bevezetésével kívánjuk az adóteher csökkentését elérni, ezzel ösztönözni településünkön a vállalkozások megtelepedését. Az adófizetési morált fenntartjuk, lehetőség szerint javítjuk. Az adókat minden esetben következetesen behajtjuk. Amennyiben behajtani nem lehetséges, szigorúan ellenőrzött és hasznos közmunkán keresztül szerzünk érvényt követelésünknek.

 

 

Költségpolitika: Az önkormányzati fenntartású épületek fűtési költségeinek jelentős csökkenését, és az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak számának növelését kívánjuk elérni. Ezen épületek fűtését a környéken nagy mennyiségben jelenlevő vágástéri és egyéb mezőgazdasági hulladékok összegyűjtését követően, aprítékká, vagy egyéb biomasszává feldolgozva hasznosítjuk, a felesleget értékesítjük, indokolt esetben szétosztjuk.

A helyi közétkeztetés alapanyagaiként, helyi termelésű élelmiszerek felhasználását szorgalmazzuk.

A működési költségek tekintetében, elsősorban az indokoltság, másodsorban a helyi vagy hazai eredet lesz mérvadó.

A beruházások terén mindent megpróbálunk helyi, vagy „környékbeli” vállalkozókkal megoldani. Amennyiben lehetséges, a drága gépmunkákat, kiváltjuk a közfoglalkoztatottak által elvégezhető kézimunkákkal, így biztosítva, több család megélhetését.

A beruházások tekintetében, azokat az elképzeléseket támogatjuk, amelyek a teljes közösség hasznára vannak, nem kizárólagosan a település központját érintik. A falu arculata véleményünk szerint kiemelkedő, így a jövőben inkább a hasznosság lesz mérvadó a beruházások tekintetében.

A beruházási pályázatok kiírását, valamint az önkormányzat által kötött minden megbízás tényét, a vállalkozó személyét a helyben szokásos módon (Csemői Hírmondó) nyilvánosságra hozzuk. A nyilvánosságra hozatal mellett, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérünk, minden induló pályázó részéről, ezzel véve elejét a korrupció lehetőségének.

 

Környezetvédelem: Célja a fenntartható fejlődés. Minden politikai és gazdasági döntést, át kell hatnia a tudatos környezetvédelmi irányvonalnak.

 

Külterületi hulladékkezelés: A külterületen, hozzávetőleg dupla annyi háztartás működik, mint Csemő belterületén. Ennek ellenére, ezeket az embereket, mindezidáig senki sem kérdezte meg arról, hogy, hogyan oldják meg a keletkező háztartási hulladék kezelését. Nos a tanyákat járva, elképesztőek a tapasztalatok. Előfordul olyan tanya, ahol több méter magas kupacban állnak a műanyag palackok. Ahol nem ilyen látvány fogadott minket, ott minden szégyenkezés nélkül kijelentik a lakók, hogy elégetik és beássák a szemetet.

Ezen a lehetetlen állapoton kívánunk változtatni, mielőtt belefulladunk a saját szemetünkbe. Első lépésként egy hatalmas szemétgyűjtési akcióval ki kell takarítani az ingatlanokat, majd szelektív gyűjtőhelyek kialakításával, és a szemét rendszeres elszállításával rá kell szoktatni a lakosságot a helyes szemétkezelésre. Mindezek mellett szervezni kell lakossági szemét gyűjtési akciókat. Ez nem csak a terület tisztántartását, de a közösségi szemlélet elsajátítását is szolgálja. Az illegális szemétlerakást elrettentő pénzbüntetéssel, fogjuk büntetni. Olyan mértékűvel, amely már a gondolatát is kizárja az illegális szemétlerakásnak Az út mellett, és egyéb közterületen „ottfelejtett” szemetes zsákok tartalmát átvizsgáljuk, és minden egyéb módon megpróbáljuk beazonosítani az elkövetőt.

 

 Hulladékok újrahasznosítása: A településen és környékén keletkező szerves hulladékok feldolgozása, újrahasznosítása jelentős lépést jelentene mind környezetvédelmi mind anyagi szempontokból. Az itt keletkező hulladékok hasznosítása elképzelhető hőenergia kinyerésére fűtőanyagként ill. a zöld hulladékok, a természetbe komposztként való visszaforgatásával. A település jellegéből (Kertváros: nyírott gyepes területek) és elhelyezkedéséből (Sok a környező erdő, szántó.) eredően, kedvezően kihasználható mindkét lehetőség.

• Fűtőanyagként: A hőenergia szempontjából kedvező lehetőségnek kínálkozik az apríték előállítása. Alapanyagai lehetnek a vágástéri hulladékok, ill. az utak és egyéb közterületek karbantartásakor keletkező, a lakosság számára értéktelennek tűnő, néhány centiméter átmérőjű gallyak. Az apríték értékesíthető erőművekben vagy felhasználható speciális kazánokban. (Az apríték előállításához szükséges berendezések: traktor és aprítógép, rendelkezésre állnak.) Az apríték további feldolgozásával, préseléssel gyártható termék a biobrikett.
• Komposztálás: A zöldhulladékok rétegekben történő elhelyezésekor, mikroorganizmusok segítségével lebomlik a szerves anyag, és létrejön a komposzt, azaz a zöldtrágya. A folyamatot az oxigén és a nedvességtartalom biztosítja. Sok csemői háztartásban okoz gondot, a fűnyírást követően felhalmozódott zöldhulladék. Az ilyen hulladék átvétele, megoldaná a háztatások ilyen irányú problémáit, és a hulladék újrahasznosíthatóságát. Településünkön, minimális ráfordítás ellenében a helyi vízmű telep mögötti terület ideálisan tudná fogadni az újrahasznosítandó zöldhulladékot. A komposzt felhasználható a település centrumában található, viszonylag nagy területen elhelyezkedő zöld és virágos területeken, vagy értékesíthető a környéken működő nagyobb kertészetekben.

 

Mivel sok panasz érkezett a sertéstelepről időszakosan áradó bűzre, így párbeszédet kell kezdeményezni a vállalkozóval, és meg kell találni, a mindenki számára kielégítő megoldást. Elképzelhető egy közös technológiai fejlesztés is, amely a telepen keletkező biogáz hasznosítására irányul, és fedezetet nyújthat a lakosságbarát technológia kiépítésére.

 

Állatvédelem: Helyi állatvédelmi rendeletet alkotunk az állatok érdekében, és a

rendelet betartását szigorúan ellenőrizzük, betartatjuk. Az állatkínzást súlyosan szankcionáljuk. A ceglédi állatmenhellyel szorosan együttműködve oldjuk meg a kóbor állatok befogását, és elhelyezését.

 

 Turizmus: Településünk idegenforgalmi fejlettsége viszonylag szerény. Tekintettel a falu rövid történelmére, és elhelyezkedésére, jelentős kitörési pontjaink alig vannak. A jelenlegi gazdasági környezet, tovább nehezíti a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázását.

Ezért a turisztikai programunknak, kifejezetten közép és hosszú távúnak kell lennie. A jelenlegi rendezvények hagyományait mindenképpen megtartjuk, folytatjuk, és tovább bővítjük hagyományőrző eseményekkel. Olyanokkal, amelyek nemzetünk múltjából merítenek mondanivalót, a mai ember számára.

Alföldi jellegünkből adódóan a falusi turizmus alapjain, hagyományos és bio termelésben előállított élelmiszerek teremthetnek lehetőséget az idegenforgalom növelésére. Sajnálatos módon, Csemő körül folyamatosan néptelenednek el a sok esetben több mint száz évig lakott tanyák. Ezekből a tanyákból kívánunk néhányat megmenteni és lakhatóvá tenni. Ennek alapja, a közbiztonság feltétlen megteremtése. A felújított tanyákat kulcsosházak-ként üzemeltetjük, szükség esetén, átmeneti szükséglakásként is használhatók. A tanyák mellett, egy tanyai iskola felújítását is célul tűzzük ki. A kulcsosházak kihasználtságát, a Budai-úti strandfürdővel történő együttműködéssel kívánjuk fokozni. A fürdő komlexumot és Csemőt összeköti egy táj jellegzetes, szép természeti környezetben húzódó, 15 km. hosszú, lovas konflissal járható út. Ezen keresztül bevonható településünk is, a térség idegenforgalmi vérkeringésébe.

Ezek a beruházások nem csupán költséget, de hosszú távú árbevételt is jelenthetnek Csemő részére.

 

Hitünk szerint, ez a program utat mutat, és minden egyes pontja, Csemő további felemelkedését, és az itt élő emberek életminőségének javítását szolgálja. Tudjuk, hogy amennyiben lehetőséget kapunk a program végrehajtására, rövid időn belül, érezhető változásokat tudunk elérni, de ezen, változások záloga, hogy a település minden lakója partner legyen a program végrehajtásában. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy bizonyos kérdésekben csakis diktatórikus úton lehet kormányozni, (közbiztonság, törvényesség betartatása…) egyéb esetekben és többségében ilyen feladatai vannak az önkormányzatnak, szolgálnia kell a települést.

Sajnos a programunk elkészítése során, az Önökkel folytatott párbeszédekből sokszor a keserűség és reményvesztettség szólt. De hit nélkül nincs változás, ezért kérjük, higgyenek bennünk. Köszönjük mindazok segítségét, akik fórumainkon segítették jelen programunk tartalmának összeállítását.

 

 

Csemő, 2010.09.06.

Frissítve: Csemő, 2014.08.25

 

     A Csemői Jobbik, egy Jobbik Csemőért!

 

 

 

Oldal: választási program 2014.
A CSEMŐI JOBBIK a JOBBIK Csemőért - © 2008 - 2024 - csemoi-jobbik.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat